Vissza a cikkekhez
KISGYEREKES HÉTKÖZNAPOK

Egy tócsa miatt álltunk meg. Mit ad a gyereknek egy kis idő odakint?

Te egy kört terveztél a parkban. A gyerekednek közben egy bokor, három falevél és egy madár kitölti az egész délutánt.

3 perc olvasás

Képzeld el, hogy végre kijutottatok a parkba. A padig ötven méter az út, a termoszban még meleg a tea, és a telefonod szerint most épp remek idő lenne egy kis sétára. A gyereked öt lépés után leguggol.

„Itt valaki lakik.”

Egy bokor alá mutat. Te látsz két levelet és egy papírzsebkendőt. Ő lát egy madarat, amelyik épp eltűnt. Vártok. Semmi. Aztán megmozdul az ág, és a gyereked olyan óvatosan fordul feléd, mintha a bokorban egy alvó sárkány volna. A termosz marad a táskában. Úgy tűnik, megérkeztetek, pedig a pad még messze van.

A parkos mesében is apró felfedezések viszik előre a délutánt. Egy madár, halak a vízben, a levelek zizegése. A közös kinti játékhoz ebből akár egyetlen jelenet is elég. A végén összegyűjtöttem a mozgásról és a biztonságos kinti játékról szóló forrásokat.

A séta lehet tíz méter hosszú

Ha a gyereked megáll egy levélnél, állj meg te is. „Hallottad, hogy zizegett? Kipróbáljuk a másikat?” A kérdés után hagyj időt a válaszra. Lehet, hogy mutat egy ágat, vagy ahelyett, hogy válaszolna, végigszalad a leveleken. Mindkettőből lehet közös játék. Visszafelé megfigyelhetitek, melyik levelet vitte el a szél. Egy ismerős helyen már tudja, hol érdemes keresni, és hamar észreveszi, ha változott valami.

Óvodai vizsgálatok összesítésében a kinti játék alkalmat adott a mozgásra, miközben a kint töltött időnek csak egy részében mozogtak lendületesen a gyerekek. A WHO a nap során elosztott mozgást javasolja kisgyerekkorban. A parkban ebbe belefér a futás, az egyensúlyozás egy alacsony peremen és a megállás a bokornál. Otthon is folytatódhat tánccal vagy fogócskával.

Nézd meg, mit próbálna meg magától

Egy kétéves lehet, hogy újra és újra ugyanabba a sekély tócsába lépne. Egy nagyobb gyerek végigjárná a szélét, hogy kiderüljön, melyik oldalon fröccsen a legmesszebbre. Adj helyet a próbálkozásnak ott, ahol az aljzatot jól látod és biztonságos. A csúszós partnál, a forgalom közelében vagy nyílt víz mellett maradj közvetlenül mellette, és legyen világos, meddig mehet. Ha egy helyben maradna, egy padról is felváltva elmondhatjátok, mit hallotok.

Ha játszótérre értek, válasszatok a korának megfelelő eszközt. Nézz rá, hogy rendben van-e a felület és a talaj, és figyelj a mozgására. Sok helyzetben egy közeli „Itt vagyok, ha kéred a kezem” elég. A tó szélén te mondod meg, honnan nézitek a halakat.

Egy rövid kör is számít

Egy hosszú kiruccanás helyett megállhattok hazafelé öt percre. Jelöljetek ki egy jól belátható helyet, ahol lehet mozogni, vagy nézzétek meg ugyanazt a fát másnap is. Mi tűnt el róla? A kinti játékhoz egy járdaszéli falevél is adhat ötletet. Ha futni nem fértek el, kövesd az ujját, és nézd meg vele, mit talált.

Ha az eső vagy a fáradtság miatt rövidre sikerül, válasszatok valamit, amit még megnéztek, aztán irány a száraz zokni. A gyerekek a menetrendnél rendszerint jobban emlékeznek arra, melyik tócsa nyerte a fröcskölőversenyt.

Amit hazavihettek

Források, ha tovább olvasnál

A háttérben ezekre a kutatásokra és szakmai ajánlásokra támaszkodtam.

  1. WHO – Physical activity, sedentary behaviour and sleep for children under 5
  2. Truelove és munkatársai – Physical activity during outdoor play in childcare
  3. U.S. Consumer Product Safety Commission – Public Playground Safety Handbook

A hivatkozott anyagok angol nyelvűek.

Van, akinek pont ez jönne jól?

Küldd tovább egy szülőtársnak. Egy kis kapaszkodó másnak is sokat jelenthet.

FacebookWhatsAppE-mail

Vissza a cikkekhez Jó, hogy itt voltál.